Ezen az oldalon megvitatjuk, hogyan diagnosztizálható a munkafüggőség, és a szakmai segítség kérésének gyakorlati szempontjait tárgyaljuk, beleértve azt is, hogy az Ön egészségbiztosítása fedezheti-e a kényszeres munkával kapcsolatos problémák klinikai segítségét.

Jelenleg a munkafüggőséget hivatalosan nem ismerik el szenvedélybetegség a betegségek és rendellenességek hivatalos osztályozásában, mint például az Amerikai Pszichiátriai Társaság DSM 5 vagy az Egészségügyi Világszervezet ICD 11.

A munka iránti túlzott odaadást a családi vagy társadalmi kapcsolatok rovására ismerik el a betegség tüneteként rögeszmés-kényszeres személyiségzavar (OCPD) a DSM 5-ben. Ezt a személyiségzavart korábban anankasztikus személyiségzavarként ismerték fel az ICD 10-ben, és jelenleg ennek a rendellenességnek a merev perfekcionizmushoz, valamint az érzelmi és viselkedési kényszerhez kapcsolódó jellemzőit ismerik anankastia Az ICD-ben a rendezetlen személyiség tartománya 11. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy sok országban kérhet olyan klinikai segítséget, amelyet az egészségügyi biztosítás fedezhet. Ez országonként eltérő, és előfordulhat, hogy konzultálnia kell a helyi egészségügyi szakemberrel, hogy megtudja, milyen pontos feltételek mellett kérhet szakmai segítséget az Ön országában. 

ANANKASTIA SZEMÉLYISÉGZAVAR VAGY SZEMÉLYISÉGI NEHÉZSÉGBEN (ICD 11, KÓD 6D11.4)

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározza anankastia mint a rendezetlen személyiséghez kapcsolódó „kiemelkedő személyiségjegyek vagy minták” egyike:

„Az Anankastia tulajdonságok tartományának alapvető jellemzője a tökéletesség, a jó és a rossz merev mércéjére való szűk összpontosítás, valamint a saját és mások viselkedésének ellenőrzése, valamint a helyzetek ellenőrzése, hogy biztosítsa az ezeknek a normáknak való megfelelést. Az Anankastia gyakori megnyilvánulásai, amelyek nem mindegyike lehet jelen egy adott egyénben egy adott időpontban, a következők: perfekcionizmus (pl. a társadalmi szabályokkal, kötelezettségekkel és a jó és rossz normáival való törődés, a részletekre való törődés, merev, szisztematikus, napi rutin, túlzott ütemezés és tervszerűség, hangsúly a szervezettségen, a rendezettségen és a rendezettségen); valamint érzelmi és viselkedési kényszer (pl. merev kontroll az érzelmi kifejezés felett, makacsság és rugalmatlanság, kockázatkerülés, kitartás és mérlegelési hajlandóság).

A MUNKA FÜGGŐSÉG MINT SZEDDIG ZAVAR

Egyre több tanulmány bizonyítja azonban, hogy a munkafüggőség a szenvedélybetegség fontos jellemzőit mutatja, és annak megértése fejlődik.

Jelenleg a világ legtöbb országában nem diagnosztizálható hivatalosan munkafüggőség, mint ahogyan orvosilag depressziót, szorongásos zavart vagy alkoholfogyasztási zavart diagnosztizálnak. Azonban sok országban egészségügyi intézmények és szervezetek, amelyek szenvedélybetegségekkel küzdenek ismerje el a munkafüggőséget addiktív problémaként. Ez azt jelenti, hogy vannak egészségügyi szakemberek és terapeuták, akik segíthetnek Önnek problémájának felismerésében és kezelésében. Bővebb tájékoztatást nyújtunk a hol kérhet segítséget ezen a weboldalon.

HOGYAN LEHET DIAGNOSZTIKAI?

Ez bizonyos mértékig attól függ, hogy egészségügyi intézményektől, szenvedélybeteg-központoktól, magántanácsadótól vagy terapeutától fog-e segítséget kérni.

Általában elvárható, hogy egy egészségügyi szakemberrel vagy egy terapeutával beszéljenek a problémáiról. Ezenkívül néhány pszichológiai vagy klinikai teszt is elvégezhető az általános pszichológiai működés, valamint más rendellenességek vagy egészségügyi problémák együttes előfordulásának értékelésére. Ezek lehetnek strukturált vagy félig strukturált interjúk, pl. átfogó személyiségértékelés, valamint diagnosztikus kérdőívek kitöltése.

Kifejezetten ajánljuk:

• egészségügyi szakemberek tanácsadása, különösen a függőséggel kapcsolatos problémákra szakosodott, és
• átfogó diagnózis keresése, különösen a munkafüggőséggel együtt fellépő rendellenességek tekintetében.

Korábbi tanulmányok megállapította, hogy a munkafüggőség az alábbiakkal együtt fordulhat elő:

• depresszió,
• szorongás,
• szociális szorongás,
• rögeszmés-kényszeres személyiségzavar és egyéb személyiségzavarok (pl. borderline személyiségzavar),
• étkezési zavarok (anorexia nervosa, bulimia nervosa),
• egyéb addiktív rendellenességek (pl. alkoholfogyasztási zavar, ételfüggőség, amely összefüggésbe hozható a falási zavarral, vásárlási függőség/kényszeres vásárlás),
• bipoláris zavar (mániás depresszió),
• alvászavarok, 
• Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség,
• Obszesszív-kompulzív zavar.

Ha munkafüggőséget tapasztal, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezen problémák bármelyike is fennáll. Vannak azonban olyan emberek, akik munkafüggőséggel küzdenek.

Ezen rendellenességek némelyike növelheti a munkafüggőség kockázatát (pl. rögeszmés-kényszeres személyiségzavar), mások okai és következményei is lehetnek (pl. szorongás vagy depresszió), másoknak pedig közös okai lehetnek (pl. étkezési zavarok). . Ezért ezeknek a problémáknak a kezelése és kezelése javíthatja általános működését, és segíthet a munkafüggőség kezelésében.

Nagyon fontos felismerni az egyéb mentális egészségügyi problémákat, mivel a komorbiditás nagyobb funkcionális károsodásokkal (általában rosszabb működés) és rosszabb egészségügyi kimenetelekkel jár. Minden együttélő problémát kezelni kell, mert közös okai lehetnek, és kölcsönhatásba léphetnek egymással, és visszaesést okozhatnak. Alapvető fontosságú annak megértése, hogy az ember miért kényszerül túlzottan munkára, hogyan járulhatnak hozzá más problémák ehhez a munkakényszerhez, és hogyan befolyásolhatja a munkafüggőség más egészségügyi problémákat, például a depressziót, a szorongást vagy az álmatlanságot.