Visszajelzés a felmérésünkről

Ha részt vett a felmérésünkben, az utolsó oldalon részletes visszajelzést kapott az eredményeiről.

A visszajelzések hasznosak lehetnek abból a szempontból, hogy segítsenek megismerni az ön munkahelyi működését és azt, hogy a túlzott munkahelyi stressz milyen okokhoz vezethető vissza, pl. az ön munkakörnyezete, egyéni jellemzői vagy személyiségvonásai.

A visszajelzések a legfrissebb tudományos kutatási eredményeken alapulnak. Az alábbiakban az egyes általunk mért fogalmakhoz hivatkozásokat adunk más forrásokhoz (pl. az Egészségügyi Világszervezet, illetve egyéb intézmények és szervezetek oldalaihoz tudományos közleményekhez, beleértve a metaanalíziseket és áttekintéseket, ha azok elérhetők), ahol részletesebb információkat is talál. A különböző dimenziókra vonatkozó tudományos bizonyítékok erőssége eltérő lehet, ám adunk néhány jelölést arra vonatkozóan, hogy egy adott információ mennyire kutatott/alátámasztott.

A felmérésből származó részletesebb visszajelzéseket a következőképpen mutatjuk be:

A fentiek a vizsgált információk két fő csoportját alkotják. Az első kategóriába a munkával kapcsolatos mentális egészségi tényezők tartoznak, beleértve a munkafüggőséget és a munkával kapcsolatos depressziót. A második kategória több információt tartalmaz az egészséggel kapcsolatos munkahelyi tényezőkről (kiégés és stressz), valamint olyan lehetséges tényezőket is bemutat, melyek összefügghetnek a munkafüggőséggel, a munkával kapcsolatos depresszióval és a kiégéssel. A lentitáblázat összefoglalja, hogy ezek a tényezők hogyan kapcsolódhatnak az egészségügyi kockázatokhoz.

Például a munkahelyi stressz magas szintje növeli a munkafüggőség, a munkával kapcsolatos depresszió és a kiégés kockázatát. Ugyanakkor a munkával való elégedetlenség vagy a munka-magánélet egyensúlyának alacsony szintje növelheti a munkafüggőség, a munkával kapcsolatos depresszió és a kiégés kockázatát. Az e tényezők és az egészségügyi kockázatok közötti ok-okozati összefüggésekre vonatkozó bizonyítékok erőssége változó, ezért is szeretnénk további elemzéseket végezni az egyes tényezőkről.

A munkafüggőséggel, a munkával kapcsolatos depresszióval és a kiégéssel kapcsolatos tényezők
MAGAS SZINT: ALACSONY SZINT:

munkahelyi stressz és általános észlelt stressz

magas szervezeti identitás (extrém)

munkaközpontúság



munkával való elégedettségüket

munka-magánélet egyensúly

foglalkozási énhatékonyság

a munka értelme

egészséges elköteleződés a munkában

a versengést támogató munkahelyi motivációs légkör

a személyes fejlődést támogató munkahelyi motivációs légkör
Igények Források: szervezeti támogatás

munkamániás felettes

munkamániás munkakörnyezet


a felettes támogatása a munkával kapcsolatos kérdésekben

a munkatársak támogatása a munkával kapcsolatos kérdésekben

a család és a barátok támogatása a munkával kapcsolatos kérdésekben

Személyiségjegyek

diszfunkcionális perfekcionizmus

nárcizmus

a bizonytalanság intoleranciája

érzelmi stabilitás

önbecsülés


A visszajelzésében a pirossal jelölt pontszámok azokat a területeket jelölik, amelyek összefüggésbe hozhatók a magas munkahelyi stresszel és a pszichés működési zavarokkal.

MEGJEGYZÉS: Ezek az eredmények nem minősülnek pszichológiai diagnózisnak, hanem csak hozzávetőleges becsléseket jelentenek bizonyos tulajdonságokkal és jelenségek súlyosságával kapcsolatban.

Aggasztó eredmények esetén, mint például a munkafüggőség vagy a munkával összefüggő depresszió jele, további klinikai értékelésekre van szükség, amelyek megerősíthetik vagy kizárhatják a lehetséges diagnózist. Ebben az esetben javasoljuk, hogy forduljon mentális egészségügyi szakemberhez (pl. pszichológushoz).

Ha önnek MAGAS A MUNKA FÜGGŐSÉG KOCKÁZATA

Az önnek szóló visszajelzés nem pszichológiai diagnózis, hanem csupán hozzávetőleges becslést ad a munkafüggőséggel kapcsolatos tünetek súlyosságáról. Ön az alábbi három visszajelzés egyikét kapta a munkafüggőség magas kockázatával kapcsolatban:

Magas pontszám mind a hét tünet tekintetében

A lakosságnak csupán nagyon kis része ér el ilyen magas pontszámot (általában kevesebb, mint 1%). Ön valószínűleg túlhajszoltságtól szenved, különösen, ha magas a munkával összefüggő depressziója és kiégési pontszáma is. Feltehető, hogy más egészségügyi vagy családi/kapcsolati problémákkal is szembesül a túlzott munkavégzés okozta problémák miatt. Talán nagyon erős magányt érez a túlzott munkavégzés miatt, vagy pont azért dolgozik annyit, mert nagyon magányos.

Elvonási tüneteket tapasztalhat, ha megpróbálja csökkenteni a munka mennyiségét vagy megpróbál pihenni és nem dolgozni. Ilyenkor például szorongónak, nyugtalannak, ingerlékenynek, depressziósnak és fáradtnak érezheti magát; fejfájást, izomfájdalmat, alvási problémákat vagy influenzaszerű tüneteket is tapasztalhat hétvégén vagy ünnepnapokon, amikor épp nem dolgozik. Lehet, hogy már megpróbált kevesebbet dolgozni, vagy gondolt arra, hogy kevesebbet dolgozzon, de nem képes megtenni. Előfordulhat, hogy olyan belső késztetések „kényszerítik” munkavégzésre, amelyeket nem tud irányítani. Ha ezek közül bármelyik vonatkozik önre, tanácsos pszichológushoz fordulni, aki megfelelő diagnózist készíthet. Az alábbi honlapon további hasznos javaslatokat és segítségnyújtási lehetőségeket találhat a munkafüggőséggel kapcsolatban.

A határérték felett: potenciális munkafüggőség.

Ha ilyen visszajelzést kapott, az azt jelenti, hogy önnél nagy a kockázata a munkafüggőség kialakulásának. Kutatási eredmények alapján a határértéket elérő egyének százalékos aránya országonként változó (kb. 7-től 20%). Továbbá, mint minden más függőségnek, a munkafüggőségnek is lehetnek enyhébb vagy súlyosabb formái. A felmérésben elért pontszáma azt sugallja, hogy önnél nagy a munkafüggőség kockázata, de további szakmai értékelésre lenne szüksége annak megállapításához, mennyire súlyos a probléma az ön esetében.

Ez két fő tényezőtől függ.

Először is, mennyire erős a túlzott munkavégzési kényszered? Tudod szabályozni, hogy mennyit dolgozol? Ha akarsz, el tudsz szakadni a munkától?

Másodszor, milyen következményekkel jár a túlzott munkavégzése? Magas pontszámot ért el a munkával kapcsolatos depresszió és a kiégés terén is? Mennyi stresszt tapasztal a munkájával kapcsolatban? Vannak-e egyéb egészségügyi vagy családi/kapcsolati problémái a munkával kapcsolatosan?

Ha úgy érzi, hogy önt érinti a munkafüggőség problémája, érdemes lehet néhány ajánlott életmódbeli változtatást is kipróbálni.

16-20 pont: A munkafüggőségközepes kockázata.

Ha ilyen visszajelzést kapott, az azt jelenti, hogy fennáll a munkafüggőség kockázata, de nem erőteljes mértékben. Ön valószínűleg még nem függő, de már tapasztalhat kezdeti problémákat a túlzott munkavégzéssel kapcsolatban, vagy úgy érzi, hogy túl sokat dolgozik, és lassan elveszti az irányítást a munka felett. Az alábbi honlapon további hasznos javaslatokat és segítségnyújtási lehetőségeket találhat a munkafüggőséggel kapcsolatban. Ha úgy érzi, hogy önt érinti a munkafüggőség problémája, érdemes lehet néhány ajánlott életmódbeli változtatást is kipróbálni.

Ez az egész weboldal a munkafüggőségnek szól. Itt megtalálja a legkorszerűbb információkat a betegség történetéről , meghatározásáról és tüneteiről , előfordulásáról , kockázati tényezőiről , a kiégéssel és egyéb következményekkel való összefüggésről, valamint a társbetegségekről és a diagnózisról .

Ami a legfontosabb, hogy már naprakész információk állnak rendelkezésre a munkafüggőség problémájának csökkentésére, akár a önsegítő életmód tanácsokat, munkahelyi szervezeti megoldásokat, makroszintű ajánlásokat a döntéshozók, és makroszintű ajánlásokat a döntéshozók, vállalatok, nemzetközi szervezetek és politikusok számára, illetve információkat arra vonatkozóan, hogy hol érdemes terápiás segítséget kérni.

Ha önnek MAGAS A MUNKÁVAL KAPCSOLATOS DEPRESSZIÓ KOCKÁZATA

Depressziós tüneteket tapasztal, és ezek a munkavégzéséhez kapcsolódnak. A depresszió diagnózisát csak egy szakember (pszichológus, pszichiáter) tudja megerősíteni, ezért érdemes erről konzultálnia, aki további útmutatást ad a kezeléséhez. 

A munka okozhat depressziót ?

A depresszió társadalmi, pszichológiai és biológiai tényezők összetett kölcsönhatásából ered. A magas és krónikus stressz a depressziós rendellenességek jól ismert kockázati tényezője, például a kedvezőtlen életesemények (munkanélküliség, gyász, traumatikus események) növelik a depresszió kialakulásának valószínűségét. A depresszió viszont több stresszhez és működési zavarokhoz vezethet, és súlyosbíthatja az érintett személy élethelyzetét és magát a depressziót. 

Következésképpen a rendkívül stresszes munkakörnyezet növelheti a depresszió kockázatát, súlyosbíthatja a depresszióját, vagy megakadályozhatja a depresszióból való felépülést.

A depresszió összefügg a munkafüggőséggel?

Lehetséges, hogy depressziója közvetlenül összefügg a munkafüggőséggel (ha utóbbinak önnél nagy a kockázata), de ehhez további szakértői vizsgálatra van szükség.

Lehetséges, hogy az ön depressziója nincs összefüggésben a munkafüggőséggel, hanem más munkahelyi stresszt okozó tényezők járulnak hozzá, mint például a kiközösítés/bántalmazás, a túlzott munkaterhelés, a támogatás hiánya vagy a foglalkozási depresszió egyéb elismert kockázati tényezői.

A munkakörnyezeten kívüli egyéb tényezők is hozzájárulhatnak depresszió kialakulásához, beleértve az egyéni (pl. személyiség, traumák, egészségügyi problémák) vagy társas (pl. kapcsolati) problémákat is. Ezek kölcsönhatásba léphetnek a munkahelyi stresszel, vagy a munka ronthatja azokat.

Ami a legfontosabb:

A depresszió súlyos mentális egészségügyi probléma.

Minden esetben fontos, hogy segítséget kérjen, és megértse, honnan eredhetnek problémái. 

Ha az ön munkája a depressziós tüneteinek elsődleges forrása, megfelelő megoldásokat szükséges alkalmazni.

A MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÉS MŰKÖDÉS

Általánosságban vetettünk egy pillantást arra vonatkozóan, hogyan funkcionál a munka világában. Arról is visszajelzést adunk önnek, hogy - a munkafüggőség és a foglalkozási depresszió kockázatán kívül milyen az ön - munkahelyi mentális és fizikai egészsége.

Kiégés (kimerültség)

Mi ez?

A kiégést az Egészségügyi Világszervezet a betegségek nemzetközi osztályozása alapján az alábbiak szerint határozza meg :

„A kiégés egy olyan szindróma, amely a krónikus munkahelyi stressz következménye, és amelyet nem sikerült sikeresen kezelni. Három összetevője van:

• energiahiány vagy kimerültség érzése;

• ától valómegnövekedett szellemi eltávolodás vagy a munka iránt táplált negatív, cinikus érzések;

• csökkent szakmai hatékonyság.

A kiégés kifejezetten a foglalkozási környezetben előforduló jelenségekre vonatkozik, és nem szabad az élet más területein tapasztaltak leírására alkalmazni.”

A kimerültség a kiégés fő tünete, és azt az általános érzést jelzi, hogy a személy túlterhelt és kimerült a munkavégzés miatt. Egyre több kutatás utal arra, hogy a kiégés igen szorosan összefügg a depresszióval. A kiégéssel kapcsolatban számos forrás található az interneten, köztük a az Egészségügyi Világszervezet weboldalán

 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Egyes országokban pl. Svédországban, a kiégés egy olyan elismert állapot, amely miatt az dolgozók egészségügyi szabadságot kérhetnek. A legtöbb országban azonban még nem ismerik el hivatalosan egészségügyi állapotként. Mindazonáltal ez egy súlyos egészségügyi probléma, amely jelentősen befolyásolja a mindennapi működést, és érdemes szakember segítségét kérni, hogy meg tudjon birkózni vele.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A kiégés szorosan összefügg a munkafüggőséggel , és ennek fő következménye lehet.

Ami a legfontosabb:

A munkafüggőség súlyos kiégést is okozhat, amely szakmailag és személyileg is cselekvőképtelenné teheti az embert. Sokkal hatékonyabb megfelelő stresszcsökkentő megoldásokkal megelőzni a kiégést, mint elviselni annak következményeit és kezelni azt. A teljes kiégési szindrómából való felépülés nagy kihívást jelenthet, és évekbe is telhet.

Munkahelyi stressz és észlelt stressz

Mi ez?

Az Egészségügyi Világszervezet alapján:

„A stressz minden olyan változásként definiálható, amely fizikai, érzelmi vagy pszichológiai megterhelést okoz. A stressz a szervezet válasza mindenre, ami figyelmet vagy cselekvést igényel. Mindenki tapasztal valamilyen szintű stresszt. A stresszre való reagálás azonban nagyban befolyásolja az általános jóllétét.”

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkahelyi stresszről és a nagy munkaterhelésről egyre inkább tudva levő , hogy azok jelentős mértékben hozzájárulnak a különböző krónikus betegségek kialakulásához.Ide tartoznak többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a daganatos betegségek, a szerhasználati zavarok, a neuropszichiátriai betegségek és rendellenességek, mint például a depresszió, a szorongásos betegségek, az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, valamint számos autoimmun betegség is. 

Ha nagy a munkahelyi stressz , a legtöbb esetben a munkája a stressz egyik fő forrása az életében.

Ha magas az általános észlelt stressz szintje, ez azt jelenti, hogy a stressz általános mértéke az életében magas és aggasztó.

Vannak, akik nagy stresszt tapasztalhatnak a munkahelyükön, de egyébként kiegyensúlyozott életmódot folytatnak, és az általánosságban észlelt stressz szintjük nem olyan magas. Mások alacsony munkahelyi stresszt tapasztalhatnak, de az élet egyéb területein magas stresszt élnek meg (pl. családi problémák miatt). Az egészségének megőrzése érdekében az első lépés, hogy felismerje élete fő stresszforrásait, és foglalkozzon ezekkel a területekkel és problémákkal.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkakörnyezeten belüli és azon kívül megjelenő stressz is összefüggést mutat a munkafüggőséggel. A stressz a munkafüggőség következménye és annak okais lehet. Minden függőségre jellemző, hogy az érintett nehezen tud megküzdeni a stresszel vagy más mentális problémával. Más szavakkal, az ember egy olyan szer vagy viselkedés, pl. a munkavégzés rabjává is válhat, amely segít neki a hangulatának vagy viselkedésének szabályozásában . Ugyanakkor a függőségek több stresszt és több problémát is okoznak. Ez két okból is bekövetkezhet. 

Először is azért, ha nem tudjuk hatékonyan kezelni a stresszt vagy a problémák elsődleges forrását, hanem ehelyett szereket vagy egy viselkedést használunk, hogy kezeljük ezeket a problémákat. Például a személy túlzottan a munkára koncentrál, mert magányosnak érzi magát. A munka segíthet elfelejteni a negatív érzelmeket és gondolatokat. A megfelelő megoldás azonban az egészséges társas kapcsolatok kialakítása, ami erőfeszítést is igényelhet, és több időt kell szánni az élet ezen területére. A társas készségeket fejlesztő tréningek vagy terápiák hasznosak és hatékonyak lehetnek a kommunikáció, a kapcsolatépítési készségek és az érzelmi önszabályozás fejlesztésére.

Másodszor, a kémiai szerek vagy viselkedések további problémákat és stresszt okozhatnak. Például a munkafüggőség arra késztetheti, hogy az ön fizikai és mentális határait meghaladó mennyiségű munkát végezzen, és ez káros hatással lehet testi és lelki egészségére és problémákat okozhat a társas kapcsolataiban.

 

Ami a legfontosabb:

Minél jobban szenved a munkahelyén és az élet más területein, annál több testi és lelki problémát tapasztalhat. A hosszan tartó, rosszul kezelt stressz, különösen ami a munkával kapcsolatos, munkafüggőséget válthat ki, és ez további stresszt eredményez, ami aztán negatívan befolyásolja egészségi állapotát és az életben való működését.

Munkával való elégedettség

Mi ez?

A munkával való elégedettség egy pozitív érzelmi állapot, amely abból származik, ahogyan ön észleli és értékeli saját munkáját vagy munkahelyi tapasztalatait. Más szóval, ez arról szól, hogy ön mennyire szereti a munkáját, a munkája egyes elemeit, oldalait. A munkával való elégedettségnek kognitív (gondolatokkal kapcsolatos), érzelmi és viselkedési összetevői is vannak. A munkával való elégedettsége némileg változhat attól függően, hogy a munkával kapcsolatos érzéseit (érzelmi elégedettség) vagy a munkával kapcsolatos gondolatait (kognitív elégedettség) mérik-e.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkával való elégedettség összefügg az általános egészségi állapottal, beleértve a pszichológiai és fizikai állapotot is, és úgy tűnik, hogy jobb munkahelyi teljesítménnyel is jár együtt. Azonban, néhány kutatás  azt mutatja, hogy ezt az összefüggést részben személyiségvonások magyarázzák, és nagymértékben a munkahelyi szervezettel kapcsolatos önértékeléssel függ össze. A szervezettel kapcsolatos önértékelés azt jelenti, hogy mennyire véli úgy, hogy a munkahelye értékes és kompetens tagjaként tekint önre. Más szóval, a munkával való elégedettség összefügg a jobb munkahelyi teljesítménnyel, mert az elégedett alkalmazottak azt érzik, hogy szervezetük értékeli őket. Jobban dolgoznak és elégedettek, mert megbecsülik őket. Számos tanulmány foglalkozik a munkával való elégedettséget meghatározó tényezőkkel, mint például a fizetés, a foglalkoztatási típus, és szakmai érdeklődés hatásávalMásrészt a munkával való elégedettség pozitívan befolyásolhatja a szervezeti identitást, az együttműködő munkahelyi magatartást, illetve kilépési szándékhoz és tényleges kilépéshez, mellette kevesebb munkahelyi hiányzáshoz és késéhez is vezet.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség alacsonyabb munkával való elégedettségüket. Míg egyesek kezdetben sok örömet, büszkeséget és elégedettséget érezhetnek a munkájukkal kapcsolatban, később, a munkafüggőség és/vagy a kiégés kialakulásával ezek az érzések fokozatosan csökkenhetnek. A munkafüggőség összefügg a csökkent szakmai hatékonysággal és a kiégéssel, amik hatással lehetnek a munkával kapcsolatos elégedettségre. Az érintett munkához való érzelmi hozzáállása egyre negatívabb lesz, ha úgy érzi, hogy teljesen elárasztják a kötelességei, , nem kap elég támogatást a feletteseitől és kollégáitól, állandóan versenyt fut az idővel, és nem kap megfelelő jutalmat az erőfeszítéseiért. A stresszes munkakörnyezet alacsony munkával való elégedettséghez és munkafüggőséghez vezethet, tovább növelve a stresszt és csökkentve a munkával való elégedettségét.

Ami a legfontosabb:

A munkával való elégedettség összefügg az általános jóléttel és egészséggel. A munkafüggőség a munkával való elégedettség csökkenéséhez, a munkahelyi működés és az egészségi állapot romlásához vezethet. A munkával való elégedettség növelésének megfelelő megoldásai (pl. a szervezeti támogatás és az alkalmazottak megbecsülésének javítása) valószínűleg csökkenthetik a munkafüggőség kockázatát.

Amunka és a magánélet egyensúlya

Mi ez?

A munka és a magánélet egyensúlya az az idő, amelyet a munkája végzésével tölt, összehasonlítva azzal az idővel, amelyet a családjával és az Ön által élvezett dolgokkal tölt. A munka és a magánélet egyensúlyát szisztematikusan tudományosan kutatják, és számos szervezet és intézmény szolgáltat adatokat az aktuális eredményekről. Például a munka-magánélet egyensúlyi index országonkénti összehasonlítását egyéb érdekes adatok mellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más érdekes adatok mellett.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Számos tényező befolyásolja a munka-magánélet egyensúlyt, beleértve a magas munkahelyi elvárásokat, az elégtelen munkahelyi erőforrásokat (pl.kevés szervezeti támogatás), a családdal kapcsolatos elvárásokat és erőforrásokat, a szocio-ökonómiai státuszt és az olyan egyéni tényezőket, mint a személyiség. 

A munka és a magánélet egyensúlya összefügg az egészséggel és a jóléttel , beleértve a családi elégedettséget és az élettel való általános elégedettséget.

Élethelyzetétől függően felmerülhet, hogy vajon mely tényezők zavarják meg a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Egyes zavaró tényezők könnyebben kezelhetők, ami jobb életminőséghez vezethet. Például a párterápia vagy a családterápia hatékony lehet az otthoni problémák kezelésében. A társas készségek fejlesztését érdemes lehet akkor alkalmazni, ha önnek elsősorban a jól működő társas kapcsolatok kialakításával és fenntartásával vannak nehézségei. Az is lehet, hogy önnek az időmenedzsmenttel vannak problémái, ezáltal nem jut elég ideje a családjára vagy olyan tevékenységekre, , amelyek örömet okoznak. Például a diszfunkcionális perfekcionizmus azzal jár, hogy értelmetlen részletekre pazarolunk időt, ami gyakran azt eredményezi, hogy a feladatokat nem az ütemterv szerint végezzük el.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség összefügg a munka-család egyensúly kibillenésével, ahogy a munka és a szórakozással eltöltött idő egyensúlya is felborul. Emellett a munkafüggőség alacsonyabb családi elégedettséggel/működéssel, házastársi elégedetlenséggel, partnernek közötti kisebb támogatással, a családi interakcióktól való erősebb elzárkózással és több kommunikációs nehézséggel jár együtt.

A problémás társas működés szoros kapcsolatban áll a munkafüggőséggel. Az 1990-es évektől kezdve Prof. Bryan E. Robinson  számos kutatást végzett a munkafüggő egyének családi és társadalmi működésével kapcsolatban. Eszerint a munkafüggők házastársai gyakran magányosnak és nem megértettek érzik magukat, és egyedül maradnak a szülői feladatokkal. Gyermekeik súlyos pszichés problémákkal küzdenek, elhagyatottnak érzik magukat, amelyek szorongáshoz, depresszióhoz és egyéb érzelmi és viselkedési problémákhoz vezethetnek (egyes tanulmányok szerint gyakrabban, mint az alkoholproblémával küzdő szülők gyermekei).

Sokak számára a munka menekülést jelenthet a családi problémák elől, ami viszont tovább súlyosbítja ezeket a problémákat. Az egészséges és támogató családi/baráti környezet hiánya növelheti a munkafüggőség kockázatát. 

Másrészt, ha a munkája túlzottan megerőltető és stresszes, előfordulhat, hogy nem talál időt és energiát semmire a munkán kívül, beleértve a családot, a barátokat és a hobbijait. Ez még több stresszhez, következésképpen testi és lelki problémákhoz vezethet, beleértve a munkafüggőség fokozott kockázatát is. Ez azért lehet különösen problémás, mert ha egyszer kialakul ez az erős munkakényszer (belső nyomás), akkor még akkor is nehéz lehet abbahagyni, ha a magas külső elvárások csökkennek.

Ami a legfontosabb:

A munka és a magánélet egyensúlya összefügg a kedvezőbb jólléttel és egészségi állapottal. Számos tényező befolyásolhatja, ezért fontos elemezni és megérteni saját élethelyzetét, hogy azonosítani tudja a megbomlott egyensúly lehetséges okait. A munkafüggőség szorosan összefügg a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával, mivel a munka abszolút prioritást élvez. A munka és a magánélet egyensúlyát befolyásoló tényezők megértése segíthet csökkenteni a munkafüggőség kockázatát, vagy segíthet kilábalni abból.

Szervezeti identitás

Mi ez?

Szervezeti identitás arra utal, hogy az egyén mennyire határozza meg önmagát a munkahelyi szervezet tagjaként, és milyen mértékben éli meg az egység érzését a szervezettel, annak értékeivel, üzeneteivel, módszereivel stb. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Azok az alkalmazottak, akik azonosulnak munkahelyi szervezetükkel, általában magasabb szintű munkateljesítményt nyújtanak, és nagyobb valószínűséggel működnek együtt a szervezettel, például építő javaslatokat tesznek vagy segítik a munkatársaikat. Ők elégedettebbek a munkájukkal, és náluk kisebb annak a valószínűsége, hogy felmondanak. 

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

Egyes kutatások arra utalnak, hogy az alkalmazottak szervezeti identitása pozitívan kapcsolódik az alkalmazottak egészségéhez és jóllétéhez. Azonban, a túl erős szervezeti identitás erősebb munkafüggőséggel és egyben a jóllét csökkenésével jár. Az úgynevezett egydimenziós identitás sok problémát okozhat. Ez akkor érzékelhető, amikor az személy énképe egy tevékenységből vagy társadalmi szerepkörből ered. Ezt a jelenséget legtöbbet sportolók körében kutatták, különösen azon fiatalok körében, akik gyakran az általuk választott sportágból származtatják teljes identitásukat. Ez korai kiégéshez és a karrier összeomlásához vezethet. Hasonlóképpen, ha csak a munkája alapján alakítja ki saját énképét azáltal, hogy csak és kizárólag a munkára összpontosít, az a felmerülő problémákkal kapcsolatos túlzott stresszhez, valamint a kudarcokra való szélsőséges érzelmi és viselkedési reakciókhoz vezethet. munkahelyi sikerekre való túlzott törekvés, a hibák túlzott kerülése és a személyes identitás kizárólag a munkán és a teljesítményen alapuló meghatározása növeli a munkafüggőség kockázatát.

 

Ami a legfontosabb:

Míg a munkahelyi szervezettel való azonosulás általában pozitív, és javíthatja a munkahelyi teljesítményét és jóllétét, annak szélsőséges formája megszállottsággá alakulhat, amely munkafüggőséghez vezethet. Amikor a munkája és a szervezete központi szerepet tölt be az életében, felborulhat a munka és a magánélet egyensúlya, ami viszont túlzott munkavégzéshez, munkahelyi stresszhez, következésképpen testi és lelki problémákhoz vezethet. Próbálja elkerülni azt, hogy csak a munkájából határozza meg önmagát, hogy ön kicsoda. A többdimenziós identitás kialakítása (nemcsak dolgozó ember, hanem barát, partner, szülő, helyi közösség tagja stb.) csökkentheti a munkafüggőség és a kiégés kialakulásának kockázatát.

A foglalkozási énhatékonyság

Mi ez?

A foglalkozási énhatékonyság arra vonatkozik, hogy ön hogyan látja a munkája elvégzéséhez szükséges képességeit. A magas szakmai önhatékonyság azt jelenti, hogy meg van győződve arról, hogy jól tudja végezni a munkáját, és hatékonyan tudja kezelni a munkája során felmerülő összes problémát. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Néha alacsony szakmai énhatékonyságot érezhet, ha az adott munka nincs összehangban az ön képességeivel, és az elvárások magasabbak, mint az egyéni erőforrások. Például előfordulhat, hogy nem elég képzett egy adott feladat elvégzéséhez, és inkább más feladatot végezne, amely jobban megfelel az ön képzettségének és készségeinek. 

A szakmai énhatékonyság csökkenése azonban a kiégés tünete is lehet. A hosszan tartó, rosszul kezelt stressz hatására úgy érezheti, hogy teljesen túl van terhelve és emiatt már nem tudja jól végezni a munkáját, és nem tudja hatékonyan kezelni a munkahelyi problémákat.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség összefügg a csökkent szakmai énhatékonyság kiégési komponensével. Negatív érzelmekkel fog hozzáállni a munkához, ha úgy érzi, hogy túl van terhelve nem kap kellő támogatást feletteseitől és kollégáitól, mindig versenyt fut az idővel, és nem kap jutalmat az erőfeszítéseiért. A stresszes munkakörnyezet az alacsony szakmai énhatékonyság érzését okozhatja, és munkafüggőségbe taszíthatja az embert, ami tovább növeli a stresszt, kiégéshez vezethet, és csökkenti a munkavégzés képességét. 

Néhányan megpróbálhatják kezelni a kezdeti alacsony szakmai énhatékonysági érzésüket úgy, hogy kemény munkával túlkompenzálják azt. Más szóval, keményen dolgoznak, mert úgy érzik, nem tudnak hatékonyan megbirkózni a munkájuk kihívásaival, ha nem tesznek extrém sok erőfeszítést. Ez növelheti a munkafüggőség kockázatát. További vizsgálatok szükségesek azonban ahhoz, hogy megértsük, milyen mértékben és mikor az alacsony foglalkozási énhatékonyság az oka a munkafüggőségnek, illetve mikor és milyen mértékben válik a munkafüggőség következményévé.  

Ami a legfontosabb:

A foglalkozási énhatékonyság összefügg az általános jóléttel és egészséggel. A munkafüggőség kiégéshez és annak érzéséhez vezethet, hogy az ember már nem tudja jól végezni a munkáját. Az az érzés, hogy hiányoznak a munkája elvégzéséhez szükséges egyéni képességek, extrém erőfeszítésekhez vezethet, vagyis a személy kemény munkával igyekszik az érzett hiányosságait kompenzálni – ez pedig növeli a munkafüggőség kockázatát. A követelmények és az erőforrások egymáshoz igazítása és a munkafüggőség kockázatának csökkentését célzó lépések megakadályozhatják a munkahelyi énhatékonyság érzésének elvesztését.

A munka érteleme

Mi ez?

A munka érteleme arra utal, hogy a munkája mennyire jelentős az ön számára, és mennyire fejezi ki személyes értékeit. Gyakran összefügg a munkahelyi spiritualitással. A spiritualitás és/vagy az élet értelme tágabb perspektívájából is szemlélhető. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Az élet értelme jelenleg egy jól azonosított tényező, amely pozitív hatással van a jóllétre, mentális és fizikai egészségre, az élettel való elégedettségre, a boldogságra és az általános működésre. A spiritualitás emellett egy a függőségből való felépüléshez is hozzá tud járulni.

A munka értelme pozitív hatással van önmagunkra, másokra és a munkahelyi szervezetekre egyaránt. Hozzájárulhat az énkiteljesedéshez, a munkakörnyezet fejlesztéséhez és a teljesítmény fokozásához. 

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőségben érintettek kevésbé találnak értelmet az életükben. Esetükben sokszor ez azért történik, mert a munkán keresztül keresik az élet értelmét, s ezért túlzott mértékű tudatos vagy tudattalan erőfeszítéseket tesznek. Azonban problémássá válik, ha az élet értelme és a munka értelme túlságosan átfednek egymással, így a személy számára lehetetlenné válik értelmet és értéket találni az élet más területein, különösen az egészséges és kielégítő társas kapcsolatokban. 

Ami a legfontosabb:

Rosszabb testi és lelki állapottól szenvedhet, ha nem talál értelmet a munkájában. Ha így érez, akkor a munkatársakra és a munkahelyi szervezetére gyakorolt hatása sem lesz pozitív. Ugyanakkor a munkafüggőség abból is fakadhat, ha valaki túlzott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az élet értelmét a munkáján keresztül találja meg. Bár fontos, hogy a munkájának legyen jelentősége az ön számára, ennek egyensúlyban kell lennie azzal a képességgel, hogy értelmet és értéket találjon az élet más területein is, különösen az egészséges és kielégítő társas kapcsolatokban.

Munkaközpontúság

Mi ez?

A munkaközpontúság arra az értékre és fontosságra utal, amelyet ön a munkának tulajdonít az élet más területeihez képest, mint például a szabadidő, a család vagy a vallás. Ha ön erősen munkaközpontú, identitása erősen a munkával kapcsolatos tapasztalatokon alapul. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkaközpontúság pozitív kapcsolatban áll a szervezeti elkötelezettséggel és a munkával való elégedettséggel, negatívan pedig a kilépési szándékkal .

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkaközpontúság bizonyos mértékig átfedésben van a munkafüggőséggel. Mindkét fogalom arra utal, hogy a munka a személy életének legfontosabb része. Sok esetben a munkaközpontúság előjele a munkafüggőségnek. Vannak, akik ugyan kiemelt értéket és jelentőséget tulajdonítanak a munkának, nem válnak a munka rabjává. Azonban sok esetben az élet más területeinek, például a család élet vagy a szabadidős tevékenységek elhanyagolása kényszeres munkavégzéshez vezethet.

Ami a legfontosabb:

A munka mint legfontosabb érték megélése pozitívan kapcsolódik olyan munkával kapcsolatos jelenségekkel, mint a szervezeti elkötelezettség vagy a munkával való elégedettség. Amikor azonban a munka központi szerepet tölt be az életében, az identitás és önértékelés is ettől válik függővé, ez pedig munkafüggőséghez vezethet. 

A munka iránti elkötelezettség egészséges módja

Mi ez?

Ha a munkájának értelme és értéke van az ön számára, és élvezetet is talál benne, akkor pozitívan tud elköteleződni a munkavégzésben.

A munkavállalás pozitív, kielégítő, munkával kapcsolatos lelkiállapot, amelyet lendület, elhivatottság és felszívódás jellemez. A lendület a munka közbeni magas energiaszintre és mentális rugalmasságra, a munkába való erőfeszítésre való hajlandóságra és a nehézségekkel szembeni kitartásra utal. Az elhivatottság azt jelenti, hogy erősen részt veszünk a munkában, és megtapasztaljuk a jelentőség érzését, a lelkesedést, az inspirációt, a büszkeséget és a kihívást. Az abszorpció azt jelenti, hogy valaki teljesen koncentrált és boldogan elmerül a munkájában, miáltal az idő gyorsan telik, és nehezen tud elszakadni a munkától.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkavállalás egy pozitív munkahelyi hozzáállás, amely kedvező eredményekkel és egészséggel jár együtt.

A munka iránti elkötelezettséget néha a kiégés ellentéteként értelmezik, elsősorban a munkával kapcsolatos motivációk miatt. Az elkötelezett dolgozók aktívabb, pozitívabb érzelmeket élnek át a munkával kapcsolatban, mint a nem elkötelezett dolgozók. Nyitottabbak az új tapasztalatokra, szívesen tanulnak és kreatívabbak. Emellett általában jobban is teljesítenek a munkájukban.

A munka iránti elkötelezettség összefügg a jobb egészségi állapottal. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy az elkötelezett munkavállalók motiváltabbak a szabadidős tevékenységekben való részvételre (pl. testmozgás és sport, társas tevékenységek, hobbik), amelyek segítenek ellazulni és lelkileg elszakadni a munkától. 

 

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség és a munka iránti elkötelezettség egymással összefüggő, de mégis különböző jelenségek. Míg az előbbi egy kóros függőségi minta, amely számos negatív következménnyel jár, addig az utóbbi a pozitív munkahelyi hozzáállás, amely kedvező tényezők társulnak. Ami miatt könnyen összekeverhetők, hogy mindkettő hasonló abban, hogy a munkával eltöltött idő és erőfeszítés mértéke jelentős - így „a felszínen” nagyon hasonlónak tűnhetnek. Számos kutatás irányul e két jelenség összehasonlítására és különbségeinek feltárására. 

A döntő tényezők, amelyek az egészséges munka iránti elkötelezettséget és a munkafüggőséget összekötik: az elkötelezettség abszorpciós komponense és a munkafüggőség hangulatmódosító komponense. Azok, akik teljesen fókuszáltak és boldogan elmerülnek a munkájukban, miközben gyorsan telik az idő, és nehezen tudnak elszakadni a munkától, egyre inkább észreveszik a munka hangulatmódosító hatását. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a személyre más személyiségjegyek is jellemzők, mint például az érzelmi labilitás és a diszfunkcionális perfekcionizmus, emellett sok stresszt tapasztal az életében. Amikor ezek kombinációja megjelenik, a munkát egyfajta „drogként” kezdi el használni, amely lehetővé teszi, hogy elmeneküljön a negatív érzelmek elől, a feladataira összpontosítson, és elfelejtse az élet egyéb problémáit. Kezdetben izgalmat, örömöt, boldogságot, büszkeséget és egyéb pozitív érzelmeket érezhet munka közben. Ha azonban a munka „választott drogjává” válik, idővel kevesebbet fog tapasztalni ezekből a kellemes élményekből, és inkább belső kényszert fog érezni a munkavégzésre. Ez azt jelenti, hogy úgy fogja magát érezni, hogy valami kényszeríti arra, hogy dolgozzon, és amikor megpróbálsz ennek ellenállni, pihenni vagy csökkenteni a munka mennyiségét, rájön, hogy nehezen vagy nem tudja ezt megtenni, és kár elvonási tüneteket is tapasztal. Például szorongónak, nyugtalannak, ingerlékenynek, depressziósnak és fáradtnak érezheti magát; fejfájást, izomfájdalmat, alvási problémákat vagy influenzaszerű tüneteket tapasztalhat hétvégén vagy ünnepnapokon, amikor nem dolgozik.

Ami a legfontosabb:

A munka iránti elkötelezettség és a munkafüggőség a felszínen hasonlónak tűnhet, de egyértelműen különböznek egymástól. A munka iránti elkötelezettség egy pozitív és egészséges jelenség, különösen akkor, ha ennek jelentése van az ön számára. Ha azonban ön túlságosan függeni kezd a munka által keltett pozitív érzésektől, és a munkát arra használja, hogy általa megszabaduljon más nehézségektől, problémáktól és a negatív érzelmektől, akkor nagy a veszélye a munkafüggőség kialakulásának.

Általános kép az ön MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGÉRŐL ÉS MŰKÖDÉSÉRŐL

A munka értelme és a foglalkozási énhatékonyság érzése egészséges és produktív, és magas munkával való elégedettséggel jár együtt. A szervezettel való erős azonosulás és a magas szintű munkaközpontúság pozitívan befolyásolhatják a munkájával való elégedettségét és a teljesítményét. Mindezek hozzájárulhatnak a munkával való intenzívebb elkötelezettséghez. 

A munka értelme és a foglalkozási énhatékonyság érzése egészséges és produktív, és magas munkával való elégedettséggel jár együtt. A szervezettel való erős azonosulás és a magas szintű munkaközpontúság pozitívan befolyásolhatják a munkájával való elégedettségét és a teljesítményét. Mindezek hozzájárulhatnak a munkával való intenzívebb elkötelezettséghez.

Ami a legfontosabb:

Hangsúlyoznunk kell: mindezt jobb megelőzni, mint kezelni! A már kifejlődött munkafüggőségi szindróma kezelése nehezebb lehet, mint a munkafüggőség megelőzése. A kiégésből való felépülés évekig is eltarthat, és a kapcsolódó egészségügyi problémák miatt nagyobb kihívást is jelenthet. Van, hogy az élet körülményei kemény munkát követelhetnek meg tőled. Más helyzetekben viszont a saját hiedelmeink és értékeink miatt fordítunk túl sok időt és erőfeszítést a munkánkra. Fontos, hogy figyelmünket az élet más területeire és összpontosítsuk, és ne csak a munkán legyen a hangsúly – ez az egyensúly segít megelőzni az önt és szeretteit érintő problémák kialakulását. 

Ezt persze s könnyebb mondani, mint meg is valósítani. Az önismereti munka és a szakmai segítség keresése segíthet megismerni és átértékelni a munkához és az élethez való hozzáállását. A kiegyensúlyozottabb életmód kialakítása megelőzheti a munkafüggőséget, a kiégést és ezek következményeit, valamint javíthatja jóllétét, egészségi állapotát, boldogságát és élettel való elégedettségét. A türelem és az önmagunk megértése t segíthet átvészelni ezt a kihívást.

MUNKAKÖRNYEZET ÉS TÁRSAS TÁMOGATÁS

A munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők feloszthatók a munkahelyi követelmények és a munkahelyi erőforrások csoportjára.   

Munkahelyi követelmények

A munkahelyi követelmények közé tartozik például a magas munkahelyi nyomás, az érzelmi igények, valamint a szerepkonfliktus és a szerep kétértelműsége. Ezek alvászavarokhoz, kimerültséghez és egészségkárosodáshoz vezethetnek. 


Munkahelyi erőforrások

A legfontosabb erőforrások közé tartozik a felettesek és a kollégák társas támogatása, valamint a megfelelő motivációs légkör. Ezek a munkával kapcsolatos fejlődéshez, a munka iránti elkötelezettséghez és szervezeti elkötelezettséghez vezethetnek. 

A környezeti tényezők szerepe a munkában és az általános működésben

A munkahelyi környezeti tényezők fontos szerepet játszanak az általános egészségi állapot fenntartásában és az addikciók, beleértve a munkafüggőség kialakulásában is. Az egészségi állapottal és a jólléttel kapcsolatos legfontosabb tényezők közé tartozik a társas támogatás mind a munkahelyen, mind a munkán kívül. A magas munkahelyi stresszhez, következésképpen a mentális és fizikai egészséghez hozzájáruló további döntő tényezők közé tartoznak a munkahelyi követelmények (beleértve a fizikai, kognitív, érzelmi és időbeli nyomást), és a munkahelyi motivációs légkör. Azok a munkahelyi környezetek, ahol nagy a verseny és a nyomás, köztudottan sok stresszt és feszültséget okoznak, és hozzájárulhatnak egészségügyi problémák kialakulásához. Másrészt a támogató munkakörnyezetek, amelyek az alkalmazottak fejlődésére és jóllétére összpontosítanak, általában elősegítik a jobb egészségi állapotot és a hatékonyabb munkavégzést. A munkahelyi társas támogatás általánosságban kevesebb munkahelyi stresszel jár együtt. Azáltal is csökkenti a munkahelyi stresszt, hogy kevesebb megerőltetést jelent, kevesebb észlelt stresszorral néz szembe a személy, és könnyebben tudja szabályozni a stressz és a tartós igénybevétel hatásait.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

Bizonyos munkakörnyezetek növelhetik a munkafüggőség kockázatát. A magas követelmények, az alacsony támogatás, a hiányos munkahelyi erőforrások, a felfokozott munkamániás környezet munkafüggőséget válthat ki az arra veszélyeztetett egyénekben, különösen azokban, akik perfekcionisták, és nem tudják elviselni a hibákat, még a legkisebbeket sem. Különböző tényezők befolyásolhatják. Megesik, hogy a munkatársaival vagy az ügyfeleivel szembeni kötelességtudata készteti önt arra, hogy képességeit és korlátait meghaladóan dolgozzon. Az is lehet, hogy ön rendkívül keményen dolgozik, mert fél a főnökétől vagy az állása elvesztésétől. Mindez azonban árthat az egészségének, és kényszeres túlhajszoltsághoz vezethet. 

Ismeretes, hogy a kedvezőtlen körülmények mindenféle függőséget okozhatnak. Például a vietnámi háború alatt, az amerikai katonák nagy része heroinfüggővé vált. Legtöbbjük azonban azonnal felépült, miután visszatért a háborúból. Bizonyos értelemben a rendkívül stresszes környezet kényszerítette őket függőségbe. Hasonlóképpen, a rendkívül stresszes munkakörnyezet különféle függőségeket okozhat, beleértve a munkafüggőséget is. Például az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák az orvosok körében jól dokumentált jól dokumentált. Az orvosok alkoholt és más szereket is használnak a munkájukkal együttjáró rendkívül magas stressz és a felelősségérzet kezelésére. 

A munkával vagy a munkáról való gondolkodással töltött idő növelése egy eszköze lehet a annak, hogy megbirkózzon a munkája során felmerülő nyomasztó követelményekkel és stresszel. Talán a legjobbat akarja nyújtani. Így észszerű és hatékony módszernek tűnik az, hogy szembenézzen az összes problémájával és megpróbálja elemezni azokat. Egy ilyen megközelítés azonban a kényszeres munkavégzéskialakulásához is vezethet. Idővel aztán egyre nehezebbé válhat, hogy elszakadjon a munkától és pihenéssel töltse az idejét. Még klasszikus elvonási tüneteket is tapasztalhat, ha megpróbál pihenni a munkavégzés helyett. 

 

Ami a legfontosabb:

A munkakörnyezet kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából, s ez egy az Egészségügyi Világszervezet által is elismert tény. Különféle megoldások kínálkozhatnak a munkakörnyezet kezelésére vagy az abból fakadó következményeinek kezelésére. Itt találja visszajelzését néhány olyan legfontosabb tényezőről, amelyek hozzájárulhatnak a munkahelyi stresszhez, és ennek következtében a munkafüggőség kockázatához, valamint más egészségügyi problémák kockázatához.

A munkahelyi motivációs légkör

Mi ez?

Minden szervezetnek és munkahelynek megvan a saját klímája (légköre), amely bizonyos értékeken és célokon alapul. Két olyan fontos tényező van, amelyek segítségével a szervezet motiválja az alkalmazottjait, az egyik az általa előmozdított és ösztönzött versenyhelyzet, a másik az alkalmazottak személyes fejlődésének támogatása. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Az emberek különböznek abban, hogy mennyire versengőek. Egyesek többet rivalizálnak, mások kevesebbet. Míg a versengő munkakörnyezet mindenki számára stresszes, egyes embereket ez a légkör rosszabbul érinthet, mint másokat. A versengés az úgynevezett „A típusú személyiséghez” is(ATSZ) kapcsolódik, és az ATSZ versengési összetevője a nők között növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát Vagyis még a versengő emberek számára is egészségügyi kockázatot jelent a versengő hajlamuk miatt megjelenő magas stressz. A versengő környezet azonban valószínűleg még stresszesebb és károsabb azok számára, akik nem versengőek és nem értékelik a versengést. 

Másrészről az inkább a személyes fejlődésre összpontosító szervezetek támogatóbb munkakörnyezetet biztosítanak, és így náluk alacsonyabb a munkahelyi stressz. 

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség következetesen összefügg az A típusú személyiséggel és annak versengés komponensével. A munkafüggő vezetők pedig munkamániás és versengő munkahelyi környezetet teremthetnek. Ez munkavállalókat több szempontból is negatívan érintheti, növelve a munkahelyi követelményeket, a stresszt és a munkafüggőség kockázatát. 

A munkafüggőség általában magas munkahelyi követelményekkel igényekhez és alacsony mértékű erőforrásokkal, pl. kevesebb kontrollérzettel jár együtt, A versengést támogató motivációs légkör extrém erőfeszítésekre késztetheti a munkavállalókat. Ugyanakkor korlátozhatja az erőforrásokat, például a kollégák egymás iránti társas támogatásáta munka feletti kontroll élményét, és ennek következtében növeli a munkafüggőség kockázatát.

Ezzel szemben az a motivációs légkör, amely ösztönzi és támogatja a személyes fejlődést az alkalmazottak körében, csökkentheti a munkafüggőség kockázatát, mert képes a dolgozók szükségleteinek kielégítésére.

Ami a legfontosabb:

A munkafüggőség általában olyan munkakörnyezetben jelenik meg, ahol magasak a követelmények, hiányosak az erőforrások, és kicsi a munkahelyi társas támogatás. A versengést támogató munkahelyi szervezet motivációs légköre valószínűleg növeli a munkafüggőség kockázatát az alkalmazottak körében, mivel növeli a stresszt, megakadályozza az együttműködéshez kapcsolódó társas támogatást, és extrém munkavégzésre ösztönöz. Ezzel szemben egy támogató motivációs légkör, amely ösztönzi a személyes fejlődést, csökkentheti a stresszszintet, és az egyéni teljesítmény helyett inkább az együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Az ilyen munkahely ösztönzi a társas támogatást, amely a stressz csökkentésének az egyik kulcsfontosságú tényezője.

Munkahelyi követelmények

Mi ez?

A munkahelyi követelmények közé tartoznak a gondolkodással (kognitív), érzelmekkel és feladatokkal kapcsolatos követelmények.

A kognitív követelmények közé tartozik az az elvárás, hogy sok mindent kézben tartsunk és emlékezzünk a dolgokra.

Az érzelmi követelmények közé tartozik mások (pl. kollégák) érzelmi problémáinak és érzelmileg zavaró helyzeteinek kezelése.

Az időbeli nyomás pedig arra vonatkozik, hogy a személynek folyamatosan nagyon gyorsan kell dolgoznia. A túlzott munkaterhelés során a személy úgy érzi, hogy mindig le van maradva a feladataival, és versenyt fut az idővel.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség általában magas munkahelyi követelményeknél jelentkezik. Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a magas munkahelyi követelmények több féle módon is növelik a munkafüggőség kockázatát , és ennek következtében negatív hatással lehetnek az egészségre, akár a depresszió kialakulására is.  

Ami a legfontosabb:

A munkahelyi követelmények csökkentése és mederben tartása csökkentheti a munkafüggőség és más egészségügyi problémák kockázatát, és javíthatja a munkahelyi produktivitást.

Érzékelt szervezeti támogatás

Mi ez?

Az észlelt szervezeti támogatás az ön meggyőződésére vonatkozik, hogy a munkahelyi szervezete mennyire értékeli az ön munkáját, és mennyire törődik az ön jóllétével.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Az észlelt szervezeti támogatás erős pozitív hatással van az alkalmazottak elkötelezettségére, a munkával való elégedettségre és a szervezeti elkötelezettségre, és mérsékelt hatással van az együttműködő szervezeti magatartásra, a kilépési szándékra és az alkalmazottak teljesítményére. Az észlelt szervezeti támogatás segíthet a munka és a családi élet közötti konfliktusok feloldásában és hozzájárul az élettel való nagyobb elégedettséghez. Az észlelt szervezeti támogatáshoz nagyban hozzájárul a szervezet az ottani igazságosság, a fejlődési lehetőségek, a felettesi támogatás és a munkatársak támogatása.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség kevésbé jelenik meg magas szervezeti támogatás, különösen a munkatársak támogatása esetén. A szenvedélybetegségek sokszor a stresszel való megküzdés egy eszközeként alakulnak ki, olyankor, amikor a személy számára más, hatékonyabb módszerek nem állnak rendelkezésre. A szervezeten belüli támogatás hiánya egyes embereket a munkafüggőség irányába mozdíthatnak. Ennek megfelelően az egészséges szervezeti kultúra és támogatás fejlesztése – az igazságosság elősegítése, a fejlődési lehetőségek biztosítása, a felettes és a kollégák támogatása – csökkentheti a munkavállalók munkafüggőségének kockázatát.

Ami a legfontosabb:

Az észlelt szervezeti támogatás pozitív hatással van számos munkával kapcsolatos attitűdre és magatartásra, és ezek elősegítik a kielégítő és eredményes munkavégzést és csökkenthetik a munkafüggőség kockázatát. A szervezeti kultúrának azon fejlesztése, amely központba helyezi az észlelt szervezeti támogatást, minden munkahelyen prioritás kellene, hogy legyen.

Felettesi támogatás munkával kapcsolatos kérdésekben

Mi ez?

Az észlelt felettesi támogatás úgy határozható meg, mint a munkavállalónak azon általános nézete,, hogy a felettesei mennyire értékelik a munkáját és mennyire törődnek a jóllétével. A felettesek a szervezet képviselőiként végzik a dolgukat. Ők felelősek az alkalmazottak irányításáért és teljesítményük értékeléséért. Éppen ezért a felettes munkavállaló felé való hozzáállása egyfajta szervezeti támogatásának is tekinthető.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A felettesek munkahelyi támogatása jelentős erőforrás, amely elősegíti a produktív működést és a jóllétet. Az ilyen támogatás hiánya pedig számos negatív következményhez kapcsolódik, beleértve a csökkent hatékonyságot, valamint a testi és lelki problémákat, beleértve a kiégéstől.  

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A vezetők és a szervezetek vezetői fontos szerepet játszanak a munkafüggőség kockázatában. A vezetők maguk is nagyobb kockázatnak vannak kitéve a munkafüggőség kialakulásának . A tanulmányok áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy a munkafüggő vezetők jelentős károkat okozhatnak maguknak, más alkalmazottaknak, szervezeteknek és munkájuk címzettjeinek. Tartalmazza a lehetséges közvetett hatásokat azáltal, hogy olyan környezetet hoz létre, amely elősegíti a munkafüggőséget és annak következményeit a munkavállalók körében. A felügyelők támogatásának csökkenése és a magas követelmények hozzájárulhatnak a munkavállalók munkafüggőségének magasabb kockázatához. Azonban további kutatásokra van szükség, mert néhány tanulmány pozitív kapcsolatot talált a felügyelői támogatás és a munkafüggőség között. Valószínű, hogy bizonyos esetekben a munkával való azonosulás érzése és a felettessel való pozitív kapcsolat növelheti a munkavállalást, ami munkafüggőséghez vezethet, ha más kockázati tényezők is jelen vannak.

Ami a legfontosabb:

A felettesek támogatása csökkentheti is, de növelheti is az alkalmazottak munkafüggőségét, a támogatás típusától és egyéb kockázati tényezőktől függően. A vezetői támogatás hiánya és a vezetőktől érkező magas követelmények növelik a stresszt, munkamániás környezetet teremthetnek a munkahelyen, és kiégéshez vezethetnek.

Munkatársi támogatás a munkával kapcsolatos kérdésekben

Mi ez?

Az észlelt kollegiális támogatás  a munkavállaló általános nézetei arról, hogy kollégái mennyire értékelik az ő munkáját és törődnek a jóllétével.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkatársak munkahelyi támogatása egy másik fontos erőforrás, amely elősegíti a produktív és jól működő működést. Az alkalmazottak és a felügyelők közösséget hoznak létre. A munkahelyen lévő többi emberrel fennálló folyamatos kapcsolatai meghatározzák az adott közösség életminőségét. A közösségen belüli támogatás és bizalom hiánya, valamint a megoldatlan konfliktusok növelik a kiégés kockázatát. Másrészt, ha a munkával kapcsolatos kapcsolatok kielégítőek és támogatóak, az alkalmazottak hatékony eszközökkel rendelkeznek a nézeteltérések feloldására, akkor nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg a munkavállalást, és csökken a kiégés kockázata.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

Ahogy fentebb láttuk, a nem támogató munkamániás környezet növeli a munkahelyi stresszt, és munkafüggőséget alakíthat ki az alkalmazottak körében, különösen, ha arra a szervezetnél ösztönzik, hogy versengjen és ne működjön együtt a kollégáival. 

Ami a legfontosabb:

A kollégák támogatásának hiánya, a kezeletlen munkahelyi konfliktusok és a nézeteltérések fokozhatják a stresszt és munkamániás környezetet teremthetnek, mindez pedig munkafüggőséghez és kiégéshez vezethet.

Családi és baráti támogatás munkával kapcsolatos kérdésekben

Mi ez?

A társas támogatás az Egészségügyi Világszervezet szerint is alapvető tényező a testi és lelki egészség szempontjából. Mindez szorosan kapcsolódik hatékony stresszkezelés témájához. Az alvás minőségének javítása  a gyulladásos folyamatok csökkentéséig  atársas támogatás jótékony hatással van az általános működésünkre és az egészségünkre. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkahelyi stressz hatékony kezelésének másik fontos forrása a család és a barátok támogatása. A képesség a beszélgetésre és támogatás kérése a hozzánk közeli emberektől ellensúlyozhatja a munkahelyi stressz negatív hatásait, és megvédhet a testi és lelki problémák kialakulásától. 

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A munkafüggőség több munka és magánélet közötti konfliktussal, a házastársi elégedetlenséggel, valamint rosszabbcsaládi működéssel és elégedettséggel jár együtt. A munkafüggő személyek kevesebb baráti és családi társas támogatást élnek meg, és a társas kapcsolataik gyakran további stresszforrást jelentenek számukra az életben.

Ami a legfontosabb:

Az egészséges és támogató családi és a baráti t kapcsolatok alapvető fontosságúak a testi és lelki egészségünk szempontjából. Segíthetnek a munkahelyi stressz kezelésében, és csökkenthetik a munkafüggőség és a kiégés kockázatát.

Számos tényező befolyásolhatja azon képességünket, hogy élvezni tudjuk a társas interakciókat és jótékony hatással legyen az életünkre. Ezek közé tartozik a szociális szorongás, a társas készségek nehézségei, a másokkal szembeni bizalmatlanság stb. A társas készségek fejlesztése – beleértve a másokkal való egészséges kapcsolatok kialakítását és fenntartását – csökkentheti a munkafüggőség kockázatát, és javíthatja az érintettek általános működését és egészségét. 

Munkafüggő felettes

Mi ez?

A felmérésünkben megkérdeztük, hogyan vélekedik feletteséről, többek között arról, hogy észlel-e munkafüggőségi tüneteket a viselkedésében. Arról is kapott visszajelzést, hogy a felettesénél mennyire jelenik meg a munkafüggőség kockázata az ön tapasztalatai alapján.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A vezetőknél nagyobb a munkafüggőség kockázata, és ez több szinten is negatívan hathataz alkalmazottakra. A munkafüggő személyek stresszesebbek, így egy a felettes stressz szintje emelni fogja az ön stressz szintjét is. Ezt továbbgyűrűző hatásnak nevezik. Azt jelenti, hogy egy személy érzelmei hatással vannak a körülötte lévő többi ember érzéseire Például, a főnöke alvásproblémái önnél is alvásproblémákat okozhatnak. Ha a felettese nem aludt jól, másnap durvábban bánhat önnel, amitől ön stresszesebbnek érzi majd magát, és rosszabbul alszik.

A munkamániás vezetőkre jellemzőbb, hogy nagyobb terhelést rónak beosztottjaikra, irreális határidőket tűznek ki a feladatok elvégzésére, csak a tökéletes munkát fogadják el, érzéketlenek munkatársaik érzelmi szükségleteire. Jellemzőbb, hogy rossz hatással vannak a beosztottak munka-magánélet egyensúlyára is. 

Ez a vezetőkről az alkalmazottakra való átgyűrűzés továbbterjedhet a munkavállalók családi működésére. A negatív munkahelyi tapasztalatok hatással lehetnek a családra és az intim partnerekre . Például a munkafüggőség negatívan befolyásolja a család működését, a szülők munkafüggősége pedig gyermekeik érzelmi és viselkedési problémáit .

 

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

Minél több jelét látja a munkafüggőségnek a közvetlen felettesén, annál nagyobb a kockázata annak, hogy saját maga is munkafüggővé válik. Ennek az az oka, hogy a felettese munkamániás légkört teremthet a munkahelyén, növelheti az alkalmazottak stresszszintjét, és kevés támogatást nyújt a beosztottjai irányába.

Ami a legfontosabb:

A munkafüggő felettes komoly stresszforrás lehet a munkavállaló számára. Jelenléte rossz hatással van a beosztott testi és lelki egészségére, a munkahelyi hatékonyságára és növeli a munkafüggőség kockázatát. Ezek a káros hatások ráadásul továbbgyűrűzhetnek, és negatívan befolyásolhatják a munkavállalók családi életét. A munkafüggőség negatív következményei tehát nem korlátozódnak az érintett személyre.

Munkamániás munkakörnyezet

Mi ez?

A felmérésben arra is rákérdeztünk, hogyan vélekedik kollégáiról, többek között arról, hogy észleli-e a munkafüggőségi tüneteit az ő viselkedésükben. A visszajelzésben ezek alapján információkat szerezhetett kollégái munkafüggőségének kockázatáról.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A munkakörnyezet és a szervezeti kultúra jelentős hatással van az alkalmazottak működésére, beleértve a munkával való elégedettségüket  és mentális egészségüket is.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A szervezeti kultúra jelentős hatással van a munkavállalók munkafüggőségére.

Egy kutatás kimutatta, hogy ha a személy minél több munkatársán észleli a munkafüggőség tünetet, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ö is munkafüggővé válik. Valójában nagyobb a jelentősége annak, ha a munkatársak szenvednek munkafüggőségben, mintha a főnök.. Mindenképpen több kutatásra van szükség ezen a területen, és ennek a kutatásnak is többek között az a célja, hogy pontosabban megismerje a munkamániás környezet szerepét a munkafüggőség kialakulásában.

Ami a legfontosabb:

Minél több ember munkafüggő ön körül, annál nagyobb a kockázata annak, hogy ön is a munka rabja lesz. A munkamániás környezet és az azt támogató szervezeti kultúra növelheti a munkafüggőség kockázatát és annak következményeit, például a kiégést is.

EGYÉNI TÉNYEZŐK/ SZEMÉLYISÉG

Az egyénnel kapcsolatos tényezők fontos szerepet játszanak az általános egészségi  állapot, valamint a függőségek megjelenésében, így a munkafüggőségben is. Bizonyos személyiségjegyek, mint például az érzelmi stabilitás, a perfekcionizmus és az önbecsülés az egészséggel és a jólléttel kapcsolatos legfontosabb tényezők közé tartoznak. Egyes személyiségjellemzők hajlamosabbá tehetik az embereket a munkafüggőségre, ilyen például a nárcizmus vagy a bizonytalanság intoleranciája. Egyre több kutatás készül a munkafüggőség egyéni kockázati tényezőinek feltárására, és egyre több ismeretet szerezünk arról, hogy a személyiség és a korai élettapasztalatok hogyan növelhetik a munkafüggőség kockázatát. 

Érzelmi stabilitás

Mi ez?

Az érzelmi instabilitást neuroticizmusnak is nevezzük. Ez egy stabil tendencia arra, hogy a személy másoknál gyakrabban éljen át negatív érzelmeket, például szorongást vagy feszültséget, és gyakrabban tapasztaljon hangulatingadozásokat. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A magasabb neuroticizmus rosszabb általános egészségi állapottal jár együtt

Az érzelmi labilitás összefügg a munkától való elszakadás nehézségeivel. Ezáltal a személy kevésbé tud regenerálódni a munkavégzést követően, és számos olyan negatív következménnyel járhat, mint a kimerültség, a rosszabb testi és lelki egészség és csökkent munkateljesítmény. 

A neuroticizmus emellett rosszabb házassági elégedettséggel, kevesebb munkahelyi sikerrel és kedvezőtlenebb általános életminőséggel jár együtt

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A neuroticizmus egyértelműen összefügg a munkafüggőséggel. A munka lehet egy módja annak, hogy megbirkózzunk a negatív érzelmekkel. Mentális összpontosítást biztosít a feladatokra, lehetővé teszi, hogy megfeledkezz az élet egyéb problémáiról, és olyan adrenalint adhat, amely energikussá tesz. Azonban az ezektől a munkából származó érzésektől való növekvő függőség növelheti a munkafüggőség kockázatát. Az abszorpció a munkával való elköteleződés pozitív összetevője, és arra utal, hogy valaki teljesen koncentrált és boldogan belemerült a munkájába, miáltal az idő gyorsan telik, és az ember nehezen tudja elszakadni a munkától. Ha azonban más kockázati tényezői vannak a munkafüggőségnek, mint például a magas neuroticizmus, akkor a felszívódás összefüggésbe hozható azzal a hajlamával, hogy a munkával szabályozza érzéseit. Ez viszont lehet növeli a munkafüggőség kockázatát

Ami a legfontosabb:

A munka a kellemetlen érzések kezelésének eszközévé is válhat. A negatív érzelmek megélésére való hajlam megnövelheti annak valószínűségét, hogy az ember a munkát rendszeresen hangulatjavításra használja, ezáltal növeli a munkafüggőség kockázatát. Az egészséges megküzdési képességek és a hatékony érzelemszabályozási módszerek csökkenthetik a munkafüggőség kockázatát. A mindfulness az egyik ilyen hatékony módszer, amellyel fejleszteni lehet az érzelemszabályozást

Perfekcionizmus

Mi ez?

A perfekcionizmus két részre osztható. Az első az önmagunkkal szemben támasztott elvárások, ami egy pozitív összetevő. Magas célokra és minőségre kell törekednünk, és ezekért szorgalmasan és céltudatosan kell dolgoznunk.

Ez azonban néha problémás érzelmi és viselkedési mintává válhat, amely a második összetevőhöz, a perfekcionista aggodalmakhoz kapcsolódik. Ezek az aggodalmak arról szólnak, hogy az ember hogyan reagál, ha valami nem tökéletesen alakul. Ezek az aggodalmak a perfekcionizmus diszfunkcionális aspektusainak jelentik, és erős negatív válaszokkal (pl. szorongás) járnak a tökéletes teljesítmény elmaradásakor.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A magas elvárások összetevő egy pozitív jelenségekkel, mint például a jobb munkahelyi teljesítménnyelkapcsolatos tulajdonság. Szorosan kapcsolódik a lelkiismeretességhez , amely a szervezettségre, felelősségteljességre és szorgalomra való hajlamhoz kapcsolódó személyiségjegy. A lelkiismeretesség következetesen kedvező kimenetelekhez kapcsolódik, mint amilyen a jó egészségi állapot és az alacsonyabb halálozás

Ezzel szemben a perfekcionista aggodalmak következetesen rosszabb egészségi állapottaljárnak együtt. Ez az összetevő különféle pszichés problémák oka vagy tünete lehet, beleértve a depressziót, a szorongást, az evészavarokat és a függőségeket. Ezt az összetevőt néha neurotikus perfekcionizmusnak is nevezik, mert szorosan kapcsolódik a neuroticizmushoz. Ha az embernek magas elvárásai vannak, és emellett hajlamosabb negatív érzelmek megélésére, akkor nagyobb valószínűséggel reagál erősebben és rosszabbul esetleges hibázás esetén, vagy ha nem éri el azt a tökéletességi szintet, amelyre vágyik

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A perfekcionizmus, különösen annak diszfunkcionális formája, következetesen összefügg a munkafüggőséggel. Valójában a munkamániát jelenleg hivatalosan is elismerik az orvosi besorolásban (DSM-5; Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) a kényszeres személyiségzavar (OCPD) tüneteként, amely a merev perfekcionizmushoz és a magas szükségletekhez kapcsolódó személyiségzavar egyik típusa. az ellenőrzéshez. A perfekcionizmus iránti igény megzavarja a hatékonyságot és a feladatok elvégzésének képességét. Általában a következőkkel jár:

• túlzott megszállottság a szabályok, listák, ütemtervek és a rend iránt; 

• a teljesítmény iránti túlzott odaadás, amely akadályozza a társaskapcsolatokat és a szabadidős tevékenységeket; 

• merevség és rugalmatlanság erkölcsi és etikai kérdésekben; 

• nem képes a feladatokat vagy a munkát másoknak átadni vagy megosztani; 

• problémás működés a társaskapcsolatokban; 

• az érzelmek korlátozott kifejezése; 

• a környezet és saját maga feletti túlzott kontroll igénye.

A felmérésünk során ön is visszajelzést kapott a perfekcionista aggodalmakkal kapcsolatban. Ezek a perfekcionizmus kedvezőtlen oldalát képviselik. Ha magas pontszámot ért el, akkor hajlamos erősen és negatívan reagálni bármilyen hibára, vagy arra, ha a teljesítménye nem volt tökéletes. Ez azonban árthat az általánosműködésének. Ez nem jelenti azt, hogy mentális egészségügyi problémái vannak. Ennek ellenére, ha attól tart, hogy OCPD-ben szenved, kérjük, forduljon pszichológushoz/pszichiáterhez további konzultáció és diagnózis érdekében. 

Ami a legfontosabb:

A merev perfekcionizmus rosszabb egészségi állapothoz kapcsolódik, és szorosan összefügg a munkafüggőséggel. A perfekcionista aggodalmak csökkentése javíthatja az általános működést és csökkentheti a munkafüggőség kockázatát. Léteznek már speciális programok, amelyek a túlzott perfekcionizmus kezelésére irányulnak.

Nárcizmus

Mi ez?

A nárcizmus lényege, hogy a személy túlzott jelentőséget tulajdonít saját maga fontosságának, erős szüksége van mások figyelmére és csodálatára, zavarosak a kapcsolatai, és kevéssé tud együttérezni más személyekkel. Ez egy összetett személyiségvonás, amely szélsőséges formájában a nárcisztikus személyiségzavarban nyilvánul meg.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Hatással van a szervezetek működésére, különösen a vezetők és vezetők nárcizmusa miatt. Összetettsége miatt azonban egyes kutatási eredmények következetlenek és zavaróak lehetnek, különösen a munkakörnyezetre gyakorolt hatásait illetően. Másrészt a többi megállapítás koherens és megbízható. Például, mivel a nárcisztikus egyéneket könnyű megsérteni, ez az agresszió és az erőszak kockázati tényezője , és ez munkahelyi bántalmazó magatartást is jelenthet.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

Korai kutatások pozitív kapcsolatot találtak a nárcizmus és a munkafüggőség között. A munka lehet egy módja annak, hogy kielégítse a figyelem és a csodálat iránti igényét, és növelje önmaga fontosságának érzését. Ez különösen igaz lehet a vezetőkre és a vezetőkre. Ez az érvényesítés és a teljesítmény keresésében végzett munkába való túlzott bekapcsolódáshoz vezethet, ami függőséggé alakulhat ki. Azonban még több tanulmányt kell végezni annak megértéséhez, hogy a nárcizmus hogyan befolyásolhatja teljes mértékben a munkafüggőséget.

Felmérésünkben a nárcizmus mérésére egy nagyon rövid kérdéssort használtuk. Ha pontosabb és részletesebb információkat szeretne kapni a nárcizmusáról, beleértve annak különböző összetevőit, akkor több diagnosztikai kérdőívet is kitölthet, mint példáulezeket] .

Ami a legfontosabb:

A nárcizmus negatív hatással lehet a munkahelyen, például nagyobb a bántalmazó magatartás megjelenésének kockázata. A nárcizmus a munkafüggőség egyik rizikó tényezője is lehet. Egyesek számára a munka egy módja lehet annak, hogy kielégítse a figyelem és a csodálat iránti igényét, és növelje önmaga fontosságának érzését. Ez az önérvényesítésre és a munkából származó teljesítményre való túlzott összpontosításhoz vezethet. 

Globális önbecsülés

Mi ez?

Az önbecsülés a saját képességeidbe és értékeidbe vetett hit és bizalom. 

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

Az alacsony önértékelés számos mentális betegség kockázati tényezője vagy tünete, beleértve a depressziót, a szorongást, az evészavarokat és a függőségeket. Az alacsony önértékelés különféle lelki problémákhoz, például depresszióhoz vezethet. Ráadásul az lelki problémák negatív hatással vannak az önbizalomra, és önmagunk leértékeléséhez vezethetnek.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

A kutatások szerint a munkafüggőség alacsonyabb globális önbecsüléssel jár együtt. Ha valaki kisebbrendűnek érzi magát másokkal szemben, előfordulhat, hogy ezt az érzést keményebb és több munkával próbálja kompenzálni. Így az énképét a teljesítményével és a munkahelyről érkező elismerések segítségével próbálja javítani. Ez pedig növelheti a munkafüggőség kockázatát. 

Felmérésünkben a globális önbecsülést egy egyszerű kérdéssel mértük. Ha pontosabb és részletesebb információt szeretne kapni saját önértékeléséről, akkor több, részletesebb kérdőívet is kitölthet, mint például [ezeket]. 

Ami a legfontosabb:

Az alacsony önértékelés több mentális problémával jár együtt, és a munkafüggőség kockázati tényezője lehet. Egyesek számára a munka egy eszköz lehet a kisebbrendűségi érzéseik kompenzálására és értékességük bizonyítására. Ezek a törekvések pedig a munkavégzés túlzásbaviteléhez vezethet. 

A bizonytalanság intoleranciája

Mi ez?

A bizonytalanság intoleranciája tulajdonság, amelynek során a személyérzelmi, gondolkodási és viselkedési szinten is rosszul reagálj a bizonytalan helyzetekre és eseményekre. Ha negatív gondolatokkal áll hozzá a bizonytalan helyzetekhez és azok lehetséges következményeihez, akkor rosszul fogja viselni azokat a helyzeteket, amelyekben a kimenetel bizonytalan.

Jelentősége a munka és az általános működés szempontjából

A bizonytalanság elviselésének nehézségei általános rizikófaktort jelentenek a mentális zavarok, különösen az érzelmi zavarok kialakulásában és fennmaradásában. Vagyis a bizonytalanság intoleranciája olyan mentális zavarokkalfügg össze, mint a depresszió vagy a szorongásos zavarok, például a generalizált szorongásos zavar, a szociális szorongás, az agorafóbia, a pánikbetegség, a kényszerbetegség és az evészavarok. Nemcsak kapcsolódik hozzájuk, hanem oka is leheta szorongásos és hangulati zavaroknak a bizonytalanság intoleranciája. Ezek a problémák pedig megjelennek a munkafüggőséggel hátterében is.

Jelentősége a MUNKAFÜGGŐSÉG szempontjából

Egyes esetekben a munkafüggőség azért is alakul ki, mert a személy nagyon nehezen tűri a bizonytalanságot, és ezért rengeteg erőfeszítést tesz ennek kezelésére. A munkamánia szorosan kapcsolódik a kényszeres személyiségzavarhoz, utóbbinál pedig ismeretes, hogy az érintettnek erős kényszere van arra, hogy kontrollt gyakoroljon a bizonytalan tényezők felett és lehetőség meg is szüntesse azokat. Keményen dolgozhat azért, hogy biztosítsa megélhetését, gondoskodjon a családjáról, és élete „teljes kontroll alatt” legyen. Bár az kívánatos, hogy az ember mindent megtegyen az élet kihívásaival szemben, az a folyamatos erőfeszítés, hogy mindent kézben kell tartani és minden bizonytalan faktort ki kell iktatni az életből, szükségtelen stresszhez és mentális problémákhoz vezethet.. A bizonytalanság elkerülhetetlen velejárója az életnek, és vannak olyan hatékony és egészséges módszerek, amelyek segítségével szembe tudunk nézni velük és kezelni tudjuk őket. 

Az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés és a kutatás a mindfulness iránt, amely nagyon hatékony módja lehet olyan mentális készségek fejlesztésének, amelyek segítenek javítani a bizonytalansággal kapcsolatos toleranciát és csökkenteni a bizonytalansággal kapcsolatos stresszt és szorongást .

Ami a legfontosabb:

A bizonytalanság intoleranciája a mentális problémák jól ismert tényezője, egyúttal a munkafüggőség kockázati tényezője lehet. Egyes egyének számára a munka egy eszköz lehet arra, hogy teljes irányítást szerezzenek életük felett. Ez azonban csalóka lehet, és ahhoz vezethet, hogy a személy függővé válik a munkától, mint a stabilitás és kiszámíthatóság számára egyetlen forrásától. Mindez tovább növelheti a mentális problémákat és egyéb nehézségeket, például társas kapcsolati problémákhoz vezethet. A mindfulness egy egészséges és hatékony módszer, amely segít fejleszteni a bizonytalanság elviselését, valamint csökkenti a stresszt és a szorongást. 

Korrigálás: Bernadette Kun, Ph.D.

hu_HUMagyar