A munkafüggőség következményei

A munkafüggőség lehetséges következményeinek négy fő szempontja van:

  • egyén (pl. halál, beleértve az öngyilkosságot, mentális és fizikai egészségügyi problémák, beleértve a kiégést, alacsonyabb életminőség, alacsonyabb boldogság)
  • szociális (pl. családi problémák, munkafüggő szülők gyermekeinek viselkedési és érzelmi problémái, konfliktusok a munkatársakkal, a munkafüggő vezetők nem hatékony munkahelyi vezetése, munkafüggő személy halálának következményei)
  • munkát kapók (pl. rossz munkaminőség, munkahelyi hibák, például munkafüggő orvosok orvosi hibái és kiégés)
  • gazdasági (pl. egészségügyi költségek, csökkent termelékenység) 

A legtöbb rendelkezésre álló adat korrelációs jellegű, és összefüggéseket mutat a munkafüggőség és a lehetséges negatív következmények között. Mindazonáltal kevés prospektív vagy longitudinális tanulmány utal a munkafüggőség véletlenszerű szerepére a funkcionális károsodásban. Ezeket esettanulmányok és klinikai szakirodalom támasztja alá terápiás beavatkozások munkafüggő személyek körében, ideértve a jelentéseket is klinikai foglalkozás-egészségügyi beállítások. Mindazonáltal nagyobb léptékű prospektív epidemiológiai vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a munkafüggőség milyen mértékben járul hozzá a negatív következményekhez. Emellett hiányoznak a munkafüggőség gazdasági költségeiről szóló szisztematikus tanulmányok. A legtöbb adat közvetett, és a becslésekből származik nagy munkaterhelés költségei, szintén munkahelyi stressz, depresszió vagy kiégés vagy a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar egészségügyi költségeire vonatkozó becslések.

EGYEDI KÖVETKEZMÉNYEK

TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK

MUNKA BESZÁMÍTÓI

GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK

A munkafüggőség lehetséges gazdasági költségeire vonatkozó legtöbb adat közvetett, és a becslésekből származik nagy munkaterhelés költségei, szintén munkahelyi stressz, depresszió vagy kiégés vagy a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar (OCPD) egészségügyi költségeire vonatkozó becslések. Az ésszerű bruttó becslések a megállapított tények alapján készíthetők:

  • a nagy munkaterhelés és a munkahelyi stressz a testi és lelki egészségi problémák kockázati tényezői
  • a kiégés rosszabb egészségi állapottal jár
  • a munkafüggőség szorosan összefügg a nagy munkaterheléssel, a munkahelyi stresszel és a kiégéssel
  • Az OCPD munkahelyi stresszel, kiégéssel és depresszióval jár együtt
  • Az OCPD szorosan összefügg a munkafüggőséggel

Ezért egy következő általános kapcsolat a munkafüggőség és a globális betegségteher között társadalmi-gazdasági költségeivel együtt várhatóan:

munkafüggőség => nagy munkaterhelés és munkahelyi stressz => egészségügyi következmények/társadalmi-gazdasági költségek

Ha figyelembe vesszük az OCDP, mint a munkafüggőség kockázati tényezőjeként és a rosszul kezelt munkahelyi stressz következtében kialakuló kiégés szerepét, az ok-okozati lánc lehet:

OCPD => munkafüggőség => nagy munkaterhelés és munkahelyi stressz => kiégés => egészségügyi következmények/társadalmi-gazdasági költségek

Jelenleg több tanulmányt igényel az OCPD és a munkafüggőség közötti kapcsolat, valamint a negatív következményekhez való hozzájárulásuk. A kiégés és a rossz egészségi állapot közötti kapcsolat további tisztázásra szorul. 

Mindazonáltal ezen feltételezések és a rendelkezésre álló adatok alapján várható, hogy a munkafüggőség a társadalmi-gazdasági költségek egyik fő forrása az iparosodott országokban a következők miatt: 

  • egészséggel összefüggő munkahelyi hiányzás,
  • egészségügyi költségek,
  • csökkent termelékenység.

A foglalkozási stressznek tulajdonított depresszió

Az iparosodott országokban a depresszió az egyik leggyakoribb oka a munkaképtelenségnek.

A munkahelyi stresszhez kapcsolódó depresszió jelenlegi becsült költsége az Európai Unióban 617 milliárd euró évente, ami több, mint a legtöbb európai ország bruttó hazai terméke (GDP). 

Obszesszív-kompulzív személyiségzavar

A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar (OCPD; DSM osztályozás) vagy az anankasztikus személyiségzavar (APD; ICD osztályozás) a legelterjedtebb személyiségzavar az általános népesség (3%–8%) és a járóbeteg csoportok körében. Az OCPD/APD-ről megállapították, hogy a legnagyobb gazdasági teher a személyiségzavarok között a közvetlen orvosi költségek és a termelékenységvesztés tekintetében, még a borderline személyiségzavar (BPD) költségeit is meghaladva. Továbbá a betegek a személyiségzavaroknak kiterjedtebb története van A pszichiátriai járóbeteg-, fekvőbeteg- és pszichofarmakológiai kezelések aránya, mint a major depressziós rendellenességben szenvedő betegek összehasonlítása.

Finn tanulmány kimutatta, hogy a foglalkozás-egészségügyi egységekből felvett alkalmazottak közül 50% férfiak és 28% nők első depressziós epizódjában diagnosztizáltak OCPD/APD-t. Ez összhangban van a közötti kapcsolatra jelentett hatásméretekkel OCPD/APD és kiégés

Szív- és érrendszeri betegségek és egyéb egészségügyi problémák

A neuropszichiátriai rendellenességek és a nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) és a cukorbetegség a a globális betegségteher fő okai. A munkahelyi stresszhez kapcsolódó összköltségük több mint riasztó, a második legköltségesebb kategória a szív- és érrendszeri betegségek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint a hosszú munkaidőnek való kitettség (≥55 óra/hét) gyakori, és nagymértékben okoz ischaemiás szívbetegséget és stroke-ot. 2016-ban 488 millió ember, azaz a világ népességének 8,91 TP6T volt kitéve hosszú munkaidőnek (≥55 óra/hét). Becslések szerint 745 194 haláleset és 23,3 millió rokkantságtól korrigált életév volt ischaemiás szívbetegség és stroke együttesen ennek az expozíciónak tulajdonítható.

hu_HUMagyar